.

Alapszabály

Az Erősített Műanyaggyártók Szövetségének Alapszabálya

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szövetség neve:
Erősített Műanyaggyártók Szövetsége

2. A Szövetség idegen nyelvű elnevezése:
angolul: Association of the Manufacturers of Reinforced Plastic Materials
németül: Verband der Verarbeiter von Faserverstärkten Kunststoffen

3. A Szövetség rövidített elnevezése:
EMSZ

4. A Szövetség székhelye:
2092. Budakeszi, Cserszegi u. 12.

5. A Szövetség jellege:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban „Ptk.”) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban „Ectv.”) rendelkezései foglaltaknak megfelelően a Szövetség egyesületi formában működő jogi személy.

6. A Szövetség célja:

Általános információcsere a hazai erősített műanyag-feldolgozók között,

  • cégregiszter kialakítása a legfontosabb adatok feltüntetésével,
  • a hatósági, környezetvédelmi, tűzvédelmi, munka- és egészségvédelmi előírások rendszeres ismertetése, betartásuk lehetőségeinek vizsgálata, egységes álláspont kialakítása a vonatkozó előírásokkal kapcsolatban,
  • részvétel a jogalkotásban és a szabványalkotásban, illetve a szabványmódosításban,
  • egységes érdekképviselet megszervezése,
  • információ-szolgáltatás a tagok részére
    • az alap- és segédanyagok,
    • a technológiák,
    • a konstrukciós eljárások és a
    • vizsgálati módszerek vonatkozásában,
  • kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás bel- és külföldi társszervezetekkel,
  • oktatóprogramok, tapasztalatcserék szervezése.

7. A Szövetség tagjai:

A Szövetség tagjainak nevét és lakóhelyét/székhelyét tartalmazó tagnévsor (tagjegyzék) az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II. A SZÖVETSÉGI TAGSÁG SZABÁLYA

1. 
A tagság feltételei: 
A Szövetség tagja lehet mindazon belföldi jogi személy, továbbá egyéni és társas vállalkozó, aki a Szövetség céljaival egyetért, annak Alapszabályát elfogadja, a belépési nyilatkozat aláírásával kötelezi magát arra, hogy a tagsági kötelezettségeknek eleget tesz és mindezek alapján felvételt nyer.
A Szövetség jogi személy tagjai jogaikat meghatalmazott képviselőik útján gyakorolhatják.

2. Tiszteletbeli tagság:
A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet azon bel- és külföldi jogi és magánszemély, akit erre a Szövetség felkér.

3. Pártoló tagság:
A Szövetség pártoló tagja lehet azon bel,- és külföldi jogi vagy magánszemély, aki a Szövetség céljait jelentős mértékben támogatja, de a Szövetség érdekképviseleti szolgáltatásait nem igényli, és mindezek alapján felvételt nyert a Szövetségbe.

4. A tagsági viszony keletkezése:
A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell írásban benyújtani. A tagfelvételről az Elnökség dönt.

5. A tagság nyilvántartása:
Minden tagot a központi nyilvántartásban kell regisztrálni.

6. A tagsági viszony megszűnése:
A tagsági viszony megszűnik:

    • a tag kilépésével,
    • a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával,
    • a tag halálával, illetve a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
    • a tag kizárásával.

A tag a Szövetségből bármikor kiléphet. A kilépést írásban kell közölni az Elnökséggel, amely a tagok a bejelentés alapján törli a névsorból. A befizetett tagdíj a Szövetség tulajdonában marad. A törléssel a tag jogai és kötelezettségei megszűnnek.

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Erősített Műanyaggyártók Szövetsége (a továbbiakban „Szövetség” vagy „egyesület”) tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

7. A tag jogai:
A tag jogosult a Szövetség közgyűlésein és a döntéshozatalban részt venni. Minden tagnak egy szavazata van. A pártoló és tiszteletbeli tagok nem rendelkeznek szavazati joggal, azonban a közgyűléseken jelen lehetnek, felszólalhatnak.

A tag (jogi személy tag esetén annak képviselője) a Szövetség bármely tisztségére megválasztható, kivéve a pártoló és tiszteletbeli tagokat. A választott tisztség személyre szóló, másnak át nem ruházható.

A tag jogosult a Szövetség munkájáról rendszeres tájékoztatást kérni, a Szövetség bármely rendezvényén részt venni, azon indítványokat, javaslatokat tenni.

A tag kérheti a Szövetség támogatását tevékenységéhez. Igénybe veheti a Szövetség által nyújtott anyagi, információs és egyéb szolgáltatásokat, részt vehet a Szövetség által szervezett programokon.

8. A tag kötelezettségei:
A tag köteles betartani a Szövetség Alapszabályát, valamint céljait támogatni és az esedékes tagdíjat a Szövetségnek befizetni.

9. A tagsági díj:
A tagok (kivéve a tiszteletbeli és pártoló tagokat) tagsági díjként évente az előző éves szakirányú nettó árbevételük 0,5 ezrelékét, de legkevesebb 10.000.-Ft-ot, legfeljebb azonban 100.000.-Ft-ot kötelesek befizetni. 
Oktatási intézmények, kutatóhelyek, tudományos egyesületek éves tagdíja 10.000.-Ft.
A pártoló tag tagdíját az Elnökség állapítja meg.
A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni.

A tagdíjakat az Elnökség évente felülvizsgálhatja.

III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

1. A közgyűlés:
A Szövetség legfőbb szerve, mely a tagok összességéből áll. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a Szövetség Alapszabályának megállapítása és módosítása,
  • az éves költségvetés külön határozattal történő elfogadása,
  • a pártoló tag kivételével a tagdíj megállapítása,
  • az elnök és az Elnökség megválasztása,
  • az Elnökség beszámolójának elfogadása,
  • a Szövetség más szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása,
  • tag elnökség általi kizárása esetén a másodfokú eljárás lefolytatása,
  • elnökségi tag visszahívása.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

2. Az Elnökség:

Két közgyűlés között a Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, mely legalább három, legfeljebb öt főből álló testület, elnöke egyben a Szövetség soros elnöke is.

Az Elnökség az alábbi tisztségviselőkből áll:

  • elnök,
  • elnökségi tag (legalább egy, legfeljebb három személy),
  • szövetségi titkár.

Az Elnökség tisztségviselői közül az erre megválasztott személy tölti be a Szövetség és egyben az Elnökség elnökének a tisztségét. Az elnököt és az Elnökség tagjait a Szövetség közgyűlése háromévente választja. Az elnökségi tagok a Szövetségben elvégzett munkáért tiszteletdíjban nem részesülnek.

A Szövetség vezető tisztségviselői:

A Szövetség elnöke:
– Dr. Mezey Zoltán Tamás (anyja születési neve: Nagy Mária Anna, lakóhelye: 3300 Eger, Kolozsvári utca 21. A. ép.)

Az elnökség tagjai:
– Dr. Maros Lászlóné (anyja születési neve: Mack Anna, lakóhelye: 1013 Budapest, Várkert rkp. 16.)
Szamosi Péter Olivér (anyja születési neve: Révész Éva, lakóhelye: 1119 Bp. Hengermalom út 12/2)
– Bencsik Dániel (anyja születési neve: Barna Erzsébet, lakóhelye: 1183 Budapest, Krúdy Gyula u 21/b)

A szövetségi titkár:
– Faurné Csukat Gabriella Ágnes (anyja születési neve: Literáti Erzsébet, lakóhelye: 2112 Veresegyház, Zápor u. 2. 

Az Elnökség tagjainak tisztsége megszűnik:

  • lemondással,
  • visszahívással,
  • a választási idő leteltével,
  • a szövetségi tagság megszűnésével.

A visszahívásról elnökségi tag esetében a közgyűlés dönt. Az Elnökség tagja akkor hívható vissza, ha elnökségi tagsági feladatainak írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget. Az Elnökség hatáskörébe tartoznak mindazon kérdések, amelyeket az Alapszabály nem utal a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe.

Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik.
Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, abban sorszámozva feltüntetni a hozott határozatokat.

Az Elnökség évente egy alkalommal kiküldött beszámoló formájában tájékoztatja munkájáról a tagságot, illetve beszámol a közgyűlésen.

3. Az elnök, az ügyvezető alelnök:
A Szövetség és az Elnökség munkáját a soros elnök irányítja.
A soros elnök teljes jogkörrel képviseli a Szövetséget. Az ügyek meghatározott csoportjára nézve a soros elnök képviseleti joggal felruházhat más tagokat is, illetve a képviselet ellátására másnak megbízást adhat.
A soros elnök gyakorolja a Szövetség dolgozói felett a munkáltatói jogokat.
A soros elnök gyakorolja a Szövetség szakmai tevékenységét és gazdálkodását.

IV. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

1. Költségvetés:
A Szövetség a bevételeiből éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Szövetség éves költségvetését a közgyűlés hagyja jóvá.

2. A Szövetség bevételi forrásai:

  • tagdíj-befizetések,
  • támogatások,
  • felajánlások,
  • egyéb bevételek.

V. VEGYES RENDELKEZÉSEK

  1. A Szövetség feloszlása esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról, illetve annak felhasználásáról a közgyűlés dönt.
  2. Ahol az Alapszabály tagról rendelkezik, azon a tiszteletbeli és a pártoló tagokat is érte-ni kell, kivéve, ahol az Alapszabály erre vonatkozóan külön rendelkezést tartalmaz.
  3. A jelen Alapszabállyal nem szabályozott kérdésekre irányadóak a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok.

Az Alapszabályt az Erősített Műanyaggyártók Szövetségének 2015. április 28. napján megtartott közgyűlése határozataival módosította és elfogadta.

 

Kelt: Budapest, 2015. április 28.

 

Nyelv: